Alapjában véve az eddigi legerősebb rész volt a 4. szezonból. Megvolt benne minden, ami egy jó PB-epizódhoz kell: Akció, izgalom, dráma, összetartás, váratlan haláleset, fordulat... stb.Az elején meglepett, amikor Michael leordította Bellick, majd Roland fejét. Ilyen ingerültnek még sosem láttam ezelőtt... szerintem ennek köze van a betegségéhez, de az is lehet, hogy csak az elmúlt hetek történései gyűltek össze benne, ami teljesen érthető. Viszont tetszett, ahogy megfejtette a találka helyét, a két egymásra tett papír és a kilyukasztott csillagképek segítségével. Végre láthattunk valamit az 1. évados, tervezgetős Mike-ból.
Az erőműnél, érdekes volt, ahogy azokat képeket csinálta, ilyen közel még sosem került a tábornokhoz, de még fog... Lincoln is meglepett, méghozzá pozitívan... Nem hittem volna, hogy máris megbocsájt Mahone-nak és fátylat borít a múltra, de jól tette, hiszen igaz, hogy Mahone ölt, de ha azt nézzük, a családja megvédése érdekében tette. Jó volt látni, ahogy feloldódik a feszültség kettejük között és a végén az a kézfogás... mindent elárult: "Össze kell fognunk a Cég ellen!" Őszinte és megindító jelenet volt...Mahone... ő az egyik olyan szereplő, aki jelentősen megváltozott. A fia halála biztos vagyok benne, hogy sokkolta (ami nem csoda, hiszen még csak 6 éves volt) és tovább változtatta a jellemét. Jó volt látni, hogy még egy ilyen lesúlytó hír után is képes volt gondolkodni és rájött, hogy a szövegben egy kódolt üzenet van elrejtve. Mahone az egyik legjobb szereplő az egész sorozatban, az pedig külön dícséretet érdemel, amilyen átéléssel William Fichtner eljátsza a gyászoló apa szerepét...T-Bag évadról évadra követi el a gyilkosságokat, mégis mindíg ő húzza a legjobbat és ő jár a legjobban. A 2. évadban hozzá kerül Westmoreland pénze, a 3. évadban megszerzi Lechero vagyonát és Whistler könyvét, most pedig vígan, dalolászva, piázgatva tusol, majd néhány pizza társaságában pornófilmeket néz... Hát nincs rossz dolga az biztos... pedig nem érdemelte ki!
Sucre papi nem volt túl aktív ebben a részben, az biztos, de az tetszett, ahogy lebeszélte Bellick-et a szökésről és elmondta, hogy mi a célja, miért van itt. Sucre is a kedvenceim közé tartozik, mindíg is kedveltem a hűséges puerto rico-it! Wyatt egy ravasz gyilkológép... érdekes a szerepe, bár eléggé sablon figura. Egyfajta terminátor... Roland, a nagyszájú hacker... vele igazából nincs bajom, bár néha kicsit idegesítő, ahogy jár a szája, de azért egy kicsit sajnálom is egyben, hogy mindenki rajta vezeti le a dühét, ha úgy adódik...a gyenge évadnyitó után ez szerintem egy remek rész volt! Az intrót is jól megcsinálták, bár azt hittem, hogy egy átkonferált zenét hallunk majd, de azért így is elnyerte a tetszésem!...
Az erőműnél, érdekes volt, ahogy azokat képeket csinálta, ilyen közel még sosem került a tábornokhoz, de még fog... Lincoln is meglepett, méghozzá pozitívan... Nem hittem volna, hogy máris megbocsájt Mahone-nak és fátylat borít a múltra, de jól tette, hiszen igaz, hogy Mahone ölt, de ha azt nézzük, a családja megvédése érdekében tette. Jó volt látni, ahogy feloldódik a feszültség kettejük között és a végén az a kézfogás... mindent elárult: "Össze kell fognunk a Cég ellen!" Őszinte és megindító jelenet volt...Mahone... ő az egyik olyan szereplő, aki jelentősen megváltozott. A fia halála biztos vagyok benne, hogy sokkolta (ami nem csoda, hiszen még csak 6 éves volt) és tovább változtatta a jellemét. Jó volt látni, hogy még egy ilyen lesúlytó hír után is képes volt gondolkodni és rájött, hogy a szövegben egy kódolt üzenet van elrejtve. Mahone az egyik legjobb szereplő az egész sorozatban, az pedig külön dícséretet érdemel, amilyen átéléssel William Fichtner eljátsza a gyászoló apa szerepét...T-Bag évadról évadra követi el a gyilkosságokat, mégis mindíg ő húzza a legjobbat és ő jár a legjobban. A 2. évadban hozzá kerül Westmoreland pénze, a 3. évadban megszerzi Lechero vagyonát és Whistler könyvét, most pedig vígan, dalolászva, piázgatva tusol, majd néhány pizza társaságában pornófilmeket néz... Hát nincs rossz dolga az biztos... pedig nem érdemelte ki! Sucre papi nem volt túl aktív ebben a részben, az biztos, de az tetszett, ahogy lebeszélte Bellick-et a szökésről és elmondta, hogy mi a célja, miért van itt. Sucre is a kedvenceim közé tartozik, mindíg is kedveltem a hűséges puerto rico-it! Wyatt egy ravasz gyilkológép... érdekes a szerepe, bár eléggé sablon figura. Egyfajta terminátor... Roland, a nagyszájú hacker... vele igazából nincs bajom, bár néha kicsit idegesítő, ahogy jár a szája, de azért egy kicsit sajnálom is egyben, hogy mindenki rajta vezeti le a dühét, ha úgy adódik...a gyenge évadnyitó után ez szerintem egy remek rész volt! Az intrót is jól megcsinálták, bár azt hittem, hogy egy átkonferált zenét hallunk majd, de azért így is elnyerte a tetszésem!... 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése